A nélkülözhetetlen puszi

Régóta nincs Karácsony mézespuszedli nélkül. A recept egy retro gyerekszakácskönyvből származik, ami nekem "eredetiben" nem tetszett. Olyan pufi lett, hogy nagyon vékonyra kellett nyújtani ahhoz, hogy megtartsa eredeti formáját.

Az alaprecept:

1 kg liszt
1/4 kg porcukor

Hagyományosan, cukros bevonattal

2 egész tojás
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 kávéskanál őrölt fahéj
1/4 kg langyosított méz
2 dkg szalakáli
1 dkg szódabikarbóna
5 dkg margarin
2,5 dl tej
6 evőkanál baracklekvár

Az összetevőket tálba rakjuk, kivéve a szódabikarbónát, a szalakálit, és a tejet! A lisztből most még 80 dkg-ot kell felhasználni! A tejet fellangyosítjuk, és elfelezzük két edénybe. Az egyik felébe belekeverjük a szalakálit, a másikba a szódabikarbónát. Ha felfut, akkor ez is mehet bele a tálba a többi hozzávalóhoz! Jól elkeverjük a masszát, hogy ne maradjon benne csomó! A végén lisztet szórunk a tetejére, és lefedve 1 napig, hűvös helyen állni hagyjuk! Másnap a masszát lisztezett deszkára borítjuk, és a maradék 20 dkg lisztel jól eldolgozzuk (én szoktam még bele tenni, mert így túl ragacsos). Ezután sodrófával kb. 1 cm vastagságúra nyújtjuk, majd köröket (vagy különböző figurákat) szaggatunk. Zsírozott, lisztezett tepsibe rakjuk (egymástól távol, mert megnőnek), a tetejüket tojássárgával megkenhetjük. Előmelegített sütőben készre sütjük.

Aztán jöhet a kreativitás. Csokiba mártva, fél dióval díszítve; hagyományosan, tojásfehérjés porcukorba forgatva; szórócukorral....lehet bonyolítani. Mi most a csoki-tört dió variációt próbáltuk ki :).

Nagyon-nagyon finom, sokáig eláll, tipikusan az ünnepekre való süti.
Tavaly megpróbáltam házikót készíteni ebből a lányokkal...borzasztóra sikeredett :D.

Egészséges tízórai

Rita hetek óta mondja, hogy benevezett egy versenyre, ahol be kell mutatni, milyen az egészséges tízórai.  Készült is rá rendesen. Az alkalom előtt egy nappal Dorka közölte, ő is jelentkezett. Éljen!

Leírom nektek, mivel telt a tegnap délutánunk. Ha minden nap ezt kéne csinálnunk, nem valószínű, hogy épp ésszel kibírnánk :)!

Rita változata:
Zabpelyhes keksz

Rozsos zsemlés szendvics jégsalátával, uborkával, sajttal és felvágottal.

100%-os, narancsos-meggyes gyümölcslé frissen centrifugálva


Dorka változata:
Saláta: jégsaláta, főtt tojás, sajt, uborka, sárgarépa

Rozsos zsemle

100%-os, narancsos-sárgarépás gyümölcslé frissen centrifugálva

Egy "ifikonfi" margójára

Lehetőségünk volt résztvenni a fehérvári gyülekezet által rendezett ifjúsági konferencián. Már nem Sanya  és én vagyunk a célcsoport, de lehetőséget kaptunk "priszkailag" a bemutatkozásra, így elvonultunk teljes raktárkészlettel. Az ötlet onnét jött, hogy Ritát úgyis vittük volna, így nem került plusz benzinbe.

Az ebbe a blogba tartozó tanulság az, hogy nincs új a nap alatt. Ezek a "mai fiatalok" éppen olyanok, mint én voltam kb 15 éve. Szeretetre éhesek, keresik önmagukat és remélhetőleg Istent. Mindemellett előttük áll a párválasztás meglehetősen nehéz folyamata, amiért egyáltalán nem irigylem őket :).

Tehát, mi az, amitől esetleg mindig kicsit rosszabb, mindig kicsit más a helyzet? Miért skandálhatják egyesek vélt  joggal az "ejj, azért ezek a mai fiatalok..." kezdetű mondatokat? 

Mert a környezet, amiben felnőnek, mindig kicsit rosszabb. Előreláthatóan nem is lesz jobb. Sokkal több kísértésnek kell nemet mondani, sokkal agresszívebben támad a sátán, akinek egyre kifinomultabbak a módszerei.

De azért álljunk meg egy szóra: 

Kiktől olyan a mai világ, amilyen. Ki engedett ekkora teret annak ami körülvesz bennünket és a gyermekeinket? 

MI.

Aztán ezt mindenki olyan mértékben veszi magára, amennyire akarja,. A felnövekvő generáció mindig a felmenőitől olyan, amilyen. Nem okvetlenül a családi kapcsolatokat kell most számba venni (sokszor azt sem árt :)), nézhetjük globálisan, csak ne vonatkoztassunk el egyből, elkülönítve a Világot magunktól!

Lehet, hogy megvan az a kiváltságod, hogy több generációs hívő családból származol, amiben nem volt kilengés, sikerült mindenkinek a keskeny úton maradnia, így áldásokat örököltél. DE az sem utolsó szempont, hogy kivonultál-e a társadalomból, fejcsóválva vizsgálva azt kívülállóként, vagy Istennek engedelmeskedve, hagytad hogy munkálkodjon a környezetedben?

Ha mindenben helyesen jártál el, akkor biztosan nem Te vagy az, aki rosszallóan nézi az ifjakat! Hiszen átjár az Isteni kegyelem :).

Ha vannak hiányosságaid, akkor jó a fentieken gondolkodni. Esetleg változtatni a hozzáálláson, ha kell. De lehet, hogy már te is végiggondoltad ezt...nem én találtam fel a spanyolviaszt :).

Egy szó, mint száz: ha valakitől rosszat hallok a "mai fiatalokról", az a bejegyzésben elhangzottakat fogja hallani tőlem...vagy megkapja mailben a linkjét! :P

Rúth könyvének első fele

Egy ismétlő foglalkozás jutott nekem, három pár munkálkodik a gyülekezeti gyerekalkalmakon.  A feladat Rúth könyvének első három részének átismétlése volt.

Éneklés, előző heti beszámoló és imádság után (ez utóbbi nagy kedvencem!) versenyt hirdettünk: ki tud több kérdésre válaszolni. Striguláztunk.

A kérdések között volt könnyebb/nehezebb, mindenkinek esélyt adva:

• Hogy hívták Naomi férjét?
• Hová költözött a család?
• Kik lettek az új családtagok?
• Mi történt a család férfitagjaival?
• Ki tartott Naomival Izraelbe?
• Hogyan szerzett Rúth ételt?
• Miért bánt Boáz bőkezűen Rúthtal?

Ez utóbbi kérdésre tudtam, hogy nem lesz jó válasz. Kicsit nehéz átlátni még a gyerekeknek döntéseink hosszútávú következményeit.

Ruth arcra borult, a földig hajolt, és ezt mondta Boáznak: Hogyan nyerhettem el jóindulatodat, hogy pártfogásodba vettél, holott én idegen vagyok?  Boáz így válaszolt neki: Apróra elbeszélték nekem mindazt, amit anyósoddal tettél férjed halála után: hogyan hagytad el apádat, anyádat, szülőföldedet, és hogyan jöttél el egy olyan nép közé, amelyet azelőtt nem is ismertél.  Fizessen meg tetteidért az ÚR, legyen bőséges jutalmad az ÚRtól, Izráel Istenétől, akinek a szárnyai alá jöttél oltalmat keresni.  Rúth könyve 2:10-12

Nem mindegy, hogyan viselkedünk, mit teszünk. Cselekedeteinknek nem csak közvetlenül, hanem hosszútávon is lehetnek következményei. Próbáltam szemléltetni a gyerekek életéből vett példákkal, hogy mit is értünk ezalatt. 

1. Megtalálod osztálytársad féltve őrzött fociskártyáját. Te is nagyon vágysz rá, de tudod, hogy az a helyes, ha visszaadod. Miután ezt megteszed, jó érzés tölt el, hiszen tudod, helyesen cselekedtél. Ezután az osztálytársad biztosan el fogja mondani a többieknek, hogy mi történt, és akihez eljut ez a hír, azt fogja gondolni rólad, hogy megbízható, tisztességes ember vagy.
2. Társad sokat szekál, ezért megütöd, amit látnak mások is. Nem kell sok hozzá, hogy "verekedősnek" gondoljanak. Akinek fülébe jut az eset, az lehet, hogy tartani fog tőled, de az is lehet, hogy kikezd veled, mert verekedős kedvében van. Ki lehet köszörülni a csorbát, ha bocsánatot kérsz és változtatsz a viselkedéseden.

Fogalmam sincs, mennyit értettek meg belőle....

A következő ismétlő tevékenység az árpaszedés volt. Egy kicsit mindenki Rúthtá változott és keményen dolgozott 60 másodpercig. Hogy hogyan?

Leterítettem egy sárga takarót. Ez volt a gabonamező.

Én voltam az aratómunkás, aki hátrahagyja az árpát. Bár kalász nem tudtam szerezni, vettem a boltban hántolt árpát. és ezt szórtam szét a takarón :). Ezután a lányokat megkértem, kis műanyag poharakba szedjék össze a magokat. Egy perc letelte után a fiúk következtek. Hatalmas lelkesedéssel gyűjtögették a gabonát :)!

A végén egy egyliteres mérőedénybe öntöttük a poharak tartalmát. Összesen nem gyűjtöttek többet 2 decinél. Az egész zacskó tartalma nem volt fél liter.
Rúth 1 véka, azaz 36,9 liter árpát gyűjtött Boáz mezején. Kitartó és szorgalmas volt.

Vittem magammal konzervdobozokat, sütőpapírt és befőttes gumit. Gondoltam, ha már van árpánk, miért ne csinálnánk "csörgődobot"?!

Akinek volt kedve, az kiszínezhetett egy papírcsíkot, amit ráragasztottunk kétoldalúval a dobozra.

Miután mindenki elkészült, csaptunk egy nagy dzsemborit, a "Csodálatos, Jézus a szeretet" kezdetű dallal, aztán már ott vártak a türelmetlen szülők az ajtóban :).

Az aktuális feladatlap ITT.

Öröm

Rövid leszek, de ez tömör gyönyör:

Annyira jó, mikor látom negyed tízkor még az ajtó alatt kiszűrődő fényt a gyerekszobából, és a benyitás után a Bibliából jegyzetelő Rita látványa fogad!

Hála!

Metamorfózis I.

Nem is olyan rég nagy változásokon esett át a lányok szobája. Már egy ideje kétfelé osztottuk a szekrénysorral, de már ráfért egy festés, szanálás és a takarítás. Néhány inspiráló kép, ha valaki hasonlóba gondolkodik:

ELŐTTE

No Comment...

UTÁNA

Lila és rózsaszín (a kép nem nagyon adja vissza :S)

Maradék nyári hangulat a Balatonon vásárolt szalmakalappal :)

Hosszú csíkok Apától

Az általam polcra száműzött plüssök

Csajosan...

..és gyerekesen :)

Rendszerezve

Nem a ruha teszi...

...az embert. Ugy-e?!

Mit vegyek fel???

Véleményem szerint fontos az öltözködés, de nem mindenek előtt. Jó lenne, ha ezt Rita is így gondolná!

Annak ellenére, hogy próbálok teljesen pozitívan állni ezen a területen is az önmegvalósítás problémáihoz, azért néha elszakad nálam a cérna.

Történt ez legutóbb is, mikor elsőszülöttem reggel fél órát kínlódott azon, hogy nincs a ruhájához való cipője! (Megjegyzem, előtte este már odajött hozzám, hogy a kikészített ruhájához semmi nem megy, de túl fáradt voltam a gondolkodáshoz.) Tény, hogy nincs egy olyan semleges lábbelije, ami mindenhez menne, és az adott összeállításhoz nem volt megfelelő cipő. DE nem dől össze a világ, ha véletlenül nincs teljes harmónia az összes ruhadarab között!!! Na, ezt nem akarta elhinni nekem...aztán végül felvette az általam javasolt halványlila topánt a fekete-piros szereléshez ... nehéz szülés volt.

Ezek az útkeresések is hozzátartoznak az élethez. Hála, hogy az iskola két percre van tőlünk :)!

"Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözött úgy, mint ezek közül bármelyik."