Lányaim táborban voltak. Szuperhős táborban. A lényeg az volt: rendelkezhetsz bármilyen képességekkel, tárgyakkal, azok nem érnek semmit, ha nem vagy benn az Élet könyvében.
Mindig van bennem félsz, ha elengedem őket egy hétre, vajon hogy fogják megoldani a konfliktusaikat, hogy érzik magukat, mi történik velük, stb. Aztán persze ott a mobil, aminek ilyenkor tapasztalhatom áldásos hatását, értesülhetek minden részletről (ha nem felejtenek el felhívni :)). Ehhez képest Anyunak még nehezebb lehetett, a táborból hazaküldött képeslap később ért haza, mint én...
Ezt a hetet megúsztuk egy bogárcsípéssel, amitől lesántult Rita és bevörösödött a bokája. Mire hazaért, már egész jól nézett ki és, hála Istennek, nem szenvedett vele 7 napon át! Ezzel a negatív élményeken túl is vagyunk!
Pozitív: az összes program, a kaja, a dicsőítés...minden. Ráadásul a tábort záró evangelizációs alkalmon Rita úgy döntött, szeretne Jézus útján járni. Ennek a részleteit nem írnám le, talán majd egyszer ő :). Számomra most a lényeg, hogy a győri csapat kísérője egyből informált a történésről és én, amellet, hogy totál meghatódtam, kértem volna a használati utasítást: mit kezdjen az ember, ha a gyereke átesik a megtérésen. Hát, ilyet nem nyomott senki a kezembe.
Most légy okos, Domonkos!
Hazaérkezésük után kíváncsian figyeltem a lányokat. Változtak? Mire lenne igényük? Tolakodjak vagy legyek türelmes?
(...jönnek az emlékek: szinte az összes keresztény tábor és konferencia után úgy értem haza, hogy elmondtam a megtérők imáját. Egy darabig tartottam is magam az elvekhez, de utógondozás hiányában sorra elfogyott az erő és elszállt a lelkesedés. Nem akarok szkeptikus lenni emiatt!!!)
Mivel a blog próbál gyakorlatias maradni, nem szeretnék tovább ezen elmélkedni. Pedig lehetne.
Arra jutottam: felfüggesztjük a "Nők a Bibliában" sorozatot, Rebekánál úgyis megrekedtünk. Helyette végigjárjuk Jézus útját, kiválasztjuk az egyik evangéliumot és megnézzük, mire vállalkozik az, aki Őt akarja követni. Ezt megbeszéltem a lelkipásztorunkkal is, támogatja az ötletet és ő is gondolkodik, mi lesz gyülekezeti szinten a táborban megtért gyerekcsapattal :). Van miért, kikért imádkozni!
Hogy Dorka se maradjon ki: ő is döntött Jézus mellett, de nem szeretne még bemerítkezni. Felemás érzése van, nem biztos még annyira a dolgában. Ennek ellenére (vagy pont azért), rá is oda kell figyelnem most, ne érezze magát ettől kevesebbnek.









